3D TV - hogyan működik?

Oldalunkon nem egyszer használjuk a sztereó hangrendszerek példáját. Fülből is kettő, szemből is kettő van egy átlagembernek - ráadásul hasonlóan is használjuk őket a téralkotásra. 3D-ben hallunk, hiszen tudjuk mi van jobbra, mi van balra, mi van messzebb, mi közelebb, mi közeledik, mi távolodik. Látásunk szintén háromdimenziós a való életben. Hozzá kell tennünk, hogy a közelebbi tárgyak esetében élesebbek a 3D kontúrjai, míg a távolabbiakat jobban 2D-ben érzékeljük.

Ahogyan a sztereó hangrendszer különválasztja két csatornára (a jobb és a bal fül számára) a zenei anyagot, akként kell elképzelnünk a 3D TV képalkotását is. A két szemünk nem ugyanazt látja amikor rápillantunk valamire, a köztük lévő kb. 6.35 cm elhelyezkedési különbség és az eltérő rálátási szög miatt. Amikor a 3D kamera felveszi a képet, két külön képet vesz fel, pontosan úgy, ahogyan a szemünk is működik. Ezt a képet aztán különféle 3D szemüveg - típusok segítségével bontják újra kétfelé.
 

Miben különbözik a 3D tartalom, a kétdimenzióstól?

Erre három választ kell adjunk, mert három féle 3D tartalom létezik.
 

A mező sorrenden alapuló 3D képalkotás

A képernyőt képzeljük el úgy felosztva, mint egy sakktábla. Az egymás melletti mezőkön mindig a két különböző képet vetíti ki a 3D TV. Mivel így a képadatokat csak a Full HD minőséghez képest fele annyi képponttal lehet továbbítani, így a képminőség is jelentősen romlik.
 

A képkocka sorrenden alapuló 3D képalkotás

Az egymást követő képkockák váltakozva jelenítik meg a jobb illetve a bal szem számára megjelenítendő képeket, így alakul ki a háromdimenziós hatás. Ez nem jár minőségvesztéssel, hiszen minden képkocka a lehető legnagyobb felbontással jelenik meg.
 

A soronkénti módszeren alapuló képalkotás

Képzeljük el, hogy a 3D TV képpontjai sorokból állnak. Ezek nyilvánvalóan láthatatlanul kis egységekből álló, hajszálvékony sorok. Ezekből minden páros számú sor (2-4-6-1010. sor stb.) csak a jobb szem számára vetít képet, minden páratlan számú sor (1-3-5-1011. sor stb) pedig a bal szem számára. Ez nyilvánvalóan a mező sorrenden alapuló módszerhez hasonlóan a képpontok felének "elvesztését" jelenti a felbontás számára, így a képminőség rosszabb lesz. Ami még szintén hátránya a módszernek: a nem megfelelő (90 fokos) betekintési szög a sorok összeolvadása miatt szellemkép létrjöttéhez vezet.